Siófok (régen Fok) kikötő- és üdülőváros Somogy megyében. A Siófoki járás székhelye, a Balaton-part legnagyobb városa, az ország egyik legnépszerűbb üdülőtelepülése.

Hozzá tartoznak a 20. században a városhoz csatolt Balatonkiliti és Balatonújhely. A település a Sió előnevet az 1901-ben átadott Sió csatornáról kapta.

Földrajz

Siófok a Balaton keleti medencéjének déli partján fekszik, ott, ahol a Sió ered a tóból. Északról a Balaton, keletről a Mezőföld szélét képező hullámos fennsíkok, délről és nyugatról pedig Külső-Somogynak a Balaton déli oldalára jellemző szelíd lejtésű dombsorai határolják.

Az 1950-es megyerendezésig a Sió határvonal volt Veszprém és Somogy vármegye között; jelenleg Siófok Somogy megyéhez tartozik, annak második legnagyobb városa, egyben a Balaton-part legnagyobb települése. A 20. század során határát többször kiterjesztették, így ma a déli part 70 km-es szakaszából 17 km tartozik hozzá.

Megközelíthető Budapestről és Nagykanizsa felől az M7-es autópályán, vagy a 7-es számú úton, Szekszárd (Tamási) felől pedig a 65-ös számú főútvonalon. Megyeszékhelyével, Kaposvárral viszont nincs közvetlen első- vagy másodrendű közúti összeköttetése. Vasúti csomópontként is három irányból (a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon, és a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon) fogadja a személy- illetve teherforgalmat. Vízi úton a Balaton északi partjával (Balatonfüred), a Tihanyi-félszigettel és a nyugati medence kikötőivel van összeköttetése. A város területén (a Balatonkiliti nevű településrész mellett) repülőtér is működik.

A vízpart környéke

A város partvonala két szakaszra osztható. A Sió csatornától nyugatra fekvő szakasz Ezüstpart néven ismert, keletre pedig az Aranypart található. A szállodák nagy része és a város szórakoztató központja, a Petőfi sétány az Aranyparton található. A sétány mentén helyezkedik el a fizetős Nagystrand, amely jelenleg (2007-től) a Coke Club nevet viseli. Kicsit tovább haladva keletre található a szabadstrand, amely kilométereken keresztül egészen Szabadifürdőig húzódik. Az Ezüstpartot inkább egy-két szintes nyaralók és panziók uralják, ott végig szabadstrand van a partvonal mentén.

Közigazgatás és politika

A várost a jelenleg 11 tagú városi képviselő-testület vezeti, élén a polgármesterrel. A 2014-es magyarországi önkormányzati választást követően a független dr. Lengyel Róbert legyőzte dr. Balázs Árpádot, a FIDESZ–KDNP jelöltjét. A 11 tagú önkormányzat tagjai közül 8-at egyéni választókerületben, 3-at pedig kompenzációs listáról választanak. A 11 tagú városi tanácsban 7 FIDESZ-KDNP-s, 1 független, 1 jobbikos, 1 MSZP-DK-s és 1 az Együtt Siófokért Egyesület jelöltje volt a választásokon.

Korábbi eredmények

A polgármester a 2010-es magyarországi önkormányzati választást követően Dr. Balázs Árpád, a FIDESZ-KDNP jelöltje lett. A 11 tagú városi tanács tagjai közül 8-at egyéni választókerületben, 3-at pedig kompenzációs listáról választanak. A 8 egyéni választókerületben választott képviselő közül 7-en a FIDESZ-KDNP jelöltei voltak, egy képviselő pedig független. A három kompenzációs listán választott képviselő közül 1 MSZP-s, 1 Jobbikos, 1 pedig az Együtt Siófokért Egyesület jelöltje volt a választásokon.

Az 1. számú választókerületben 2625, a 2. számú választókerületben 2471, a 3. számú választókerületben 2623, a 4. számú választókerületben 2727, az 5. számú választókerületben 2341, a 6. számú választókerületben 2780, a 7. számú választókerületben 2589, a 8. számú választókerületben pedig 2540 választásra jogosult személy volt a 2010-es választásokon.

Népesség

Siófok lakónépessége 2011. január 1-jén 25 045 fő volt, ami Somogy megye össznépességének 14,9%-át tette ki. A város Somogy megye második legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 200,9 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 18%, a 60 éven felülieké 26% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1160 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 71,7, a nőknél 78,7 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 5%-a, mintegy 1264 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük német, cigány és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

A 20. század második felétől Siófok lakossága fokozatosan növekszik. Népességnövekedése az 1950-es években felgyorsult a szocializmus évei alatt. Az urbanizáció a második világháború után felgyorsuló hatású volt, többek közt ennek eredményeképpen a város lakossága megkétszereződött. A legtöbben 2011-ben éltek a városban, 25 045-en. Az utolsó 2011-es népszámlálás alapján, soha nem éltek még ennyien Siófokon, mint 2011-ben.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló siófokiak túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a református és az evangélikus.

Etnikai összetétel

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,6%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 1,9% németnek, 0,2% románnak mondta magát (22,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,9%, református 7,7%, evangélikus 1,9%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 13,3% (35,8% nem nyilatkozott).

Turizmus

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 1 038 764 ezer vendégéjszakával (2015) Magyarország harmadik legnépszerűbb települése; legnagyobb küldőpiacai Németország, Ausztria és Csehország.

Siófok az irodalomban

• Siófok az egyik helyszíne Gárdonyi Géza Hosszúhajú veszedelem című regényének.
• Siófok az egyik (érintőlegesen említett) helyszíne Lipták Gábor Sajkások serege című, s a balatonfüredi író Amiről a kövek beszélnek című novelláskötetében szereplő történelmi novellájának.

Forrás: Wikipédia